Pénzügyi egyensúlyban Békés megye költségvetése - az ÁSZ átadta jelentését
Jól szerepelt a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszere az elmúlt közel négy évben - derült ki szeptember 7-én, amikor az Állami Számvevőszék alelnöke és főigazgató-helyettese Békéscsabán átadta Farkas Zoltán megyei elnöknek azt a jelentést, amely a számvevőszék Békés megyére vonatkozó átfogó vizsgálatának megállapításait tartalmazza.
A sajtó jelenlétében vette át Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Békés Megyei Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó átfogó vizsgálatának jelentését szeptember 7-én. Az Állami Számvevőszék a négyéves ciklusokban egy alkalommal ellenőrzi a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi és a városi önkormányzatok gazdálkodását, és a vizsgálat célja, hogy a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás átlátható, elszámoltatható legyen, és így biztosítsa az államháztartás biztonságos, kiegyensúlyozott, hatékony működését. A Békés Megyei Önkormányzat esetében legutóbb 2005-ben került sor ilyenre, és a ma nyilvánossá váló eredmények a 2007. és a 2010. első negyedév közötti időszakot vizsgálták.
(Video: Gyula TV)
Az ÁSZ jelentése szeptember 7-én vált nyilvánossá, ekkor vehette kézhez Farkas Zoltán megyei elnök is
A megyeházán, Békéscsabán tartott sajtótájékoztatón Dr. Sepsey Tamás, az ÁSZ Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóságának főigazgató-helyettese ismertette és elemezte részletesen a Békés megyét érintő jelentést. Elmondta, a megyei önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetéről megállapították, hogy a költségvetés teljesítése során pénzügyi egyensúlya mindvégig megmaradt, és bevételei nemcsak fedezték kiadásait, de még pénzügyi többlete is keletkezett. Fizetőképessége biztosított volt, sőt javult, és mindehhez nem kellett folyószámlahitelt felvennie, ami ritka a megyei, sőt a települési önkormányzatok között is. 2007-ben hosszú lejáratú kötvényt bocsátott ki, amelynek egyik részét tartalékolja, másik részét pedig fejlesztésre használja. Országosan ugyancsak kirívóan pozitív eredmény, hogy a pénzeszközök állománya 2009-ben huszonegyszeres fedezetet nyújtott a rövid- és a hosszú lejáratú kötelezettségek pénzügyi teljesítésére.
Az európai uniós források igénybevételére, a várható támogatások felhasználására a számvevőszék szerint az önkormányzat mind szabályozottság, mind szervezettség tekintetében eredményesen felkészült. Míg a költségvetési gazdálkodás belső kontrolljairól megállapította, hogy a bennük rejlő kockázat alacsony, így védelmet nyújt a hibák kialakulása ellen, működésük, megbízhatóságuk pedig a gyakorlatban is kiváló, az esetleges hibákat fel tudja tárni, javítani tudja, így a megyei önkormányzat megfelelően tudja végezni munkáját, feladatait.
A pénzeszközök állománya 2009-ben huszonegyszeres fedezetet nyújtott a rövid- és a hosszú lejáratú kötelezettségek pénzügyi teljesítésére
Az ÁSZ célja a jó gyakorlatok meghonosítása is, ezért az átfogó jelentéseiben mindig ad javaslatokat is az önkormányzatoknak, hogyan tehetnék munkájukat még hatékonyabbá, színvonalasabbá. Most pedig azt is ellenőrizték, a Békés Megyei Önkormányzat hogyan valósította meg a 2005-ben adott tanácsokat, és eszerint 78 százalékban hasznosította, 17 százalékban pedig részben hasznosította az ötleteket.
Megjegyezte továbbá, hogy ha némiképp szokatlan is a helyzet, Békés megyét érintő vizsgálatukat nem befolyásolta, hogy a megyei közgyűlés korábbi elnöke, Domokos László július 5-étől az Állami Számvevőszék élén áll, hiszen az önkormányzatok gazdálkodását országosan egységes program alapján, objektív szempontok szerint ellenőrzik.
Még a főigazgató-helyettes ismertetőjét megelőzően Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök röviden összefoglalta, milyen nehéz körülmények között kellett az önkormányzatoknak a szabályozottság, a célszerűség, a törvényesség kritériumainak megfelelően gazdálkodni az elmúlt években. Kitért arra, hogy az önkormányzatok (települési és megyei egyaránt) feladatai és a rendelkezésükre álló források nem álltak összhangban, és nehezítette helyzetüket a szabályozások gyakori, akár költségvetési éven belüli változásai is. Több milliárd forintot vontak el tőlük, míg az áfa mértéke nőtt, ráadásul mindezzel összefüggésben a segítségükre váró, rászoruló emberek száma is gyarapodott.
A számvevőszék célja, hogy a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodás átlátható, elszámoltatható legyen
Végül Farkas Zoltán vette át a szót, aki elmondta, a 2006-ban kidolgozott Társadalmi-Gazdasági Programban megcélozták, milyen fejlesztéseket akarnak megvalósítani, és ennek megfelelően vették számba saját bevételi lehetőségeiket, és alapos átgondolás után döntöttek a kötvénykibocsátás mellett. Gazdálkodásuk során pedig mindvégig kitartottak amellett, hogy kizárólag fejlesztésre használják a belőle származó forrásokat. - És ez nem lesz másként a jövőben sem - tette hozzá. Végül azzal zárta szavait, hogy a Békés Megyei Önkormányzat tudomásul veszi, és megfogadja azokat a javaslatokat, amelyeket jelentésében az ÁSZ a még hatékonyabbá váló munkájuk érdekében megfogalmazott.
Az ÁSZ-jelentés sajtótájékoztatóján készült videofelvételt itt nézheti meg:
(Forrás: Békés TV)
Békés megyén kívül idén lezárult már Győr-Moson-Sopron, illetve Nógrád megye átfogó vizsgálata is, és várhatóan télen nyilvánossá válik Zala és Vas jelentése is. A Békés megyére vonatkozó jelentés teljes terjedelmében megtalálható a Békés Megyei Önkormányzat, illetve az Állami Számvevőszék honlapján is.